Az elmúlt években, főleg az okostelefonok elterjedése miatt bukkant föl a cloud computing, magyarul számítási felhő kifejezés a számítástechnikában. Maga a technológia alapötlete már a hatvanas években megfogant, azonban manapság nyert teret a hétköznapi felhasználók körében is. Többségünk úgy tárolja felhőben az adatait, hogy a valóságban nem is tud erről.
Mennybéli adatok?
A felhőben tárolás természetesen nem fizikai síkon értendő. Korábban adatainkat a leggyakrabban a számítógépünk merevlemezén tároltuk: oda mentettük dokumentumainkat, a zenefájlokat, melyeket hallgatunk, szóval minden olyan adatot, amelyre szükségünk lehet. Az internet elterjedésével azonban nőtt az igény is, hogy mindent elérhessünk azonnal és akárhonnan. De hogyan szerkeszthetnénk egy dokumentumot a buszon ülve, ha a szöveg az otthoni számítógépünkön van lementve?
Erre ma már nem a laptop a megoldás. Ha oda is föltesszük a fájlt, akkor azt akár a buszon is átírhatjuk, de úgy az otthoni dokumentumunk a régi marad. Ha a munkahelyi gépen is szerkesztenénk ezt a fájlt, megint át kell másolnunk. A network cloudban, tehát felhőben tárolt adatokat azonban akárhol elérhetjük: lépjünk be akár otthonról, akár a munkahelyünkről – vagy éppen táblagépünkről. A fájlt akárhonnan szerkeszthetjük, mert az állomány nem egyik gépünkön van elhelyezve, hanem az interneten elérhető. Csak mi láthatjuk, mivel egy erre a célra használt kliens segítségével, akár jelszóhasználattal érhetjük el. De akárhol, ahol internet is van.
Ma is használjuk
Ez a technika nem a jövőben válik lehetségessé, hanem már régóta használja szinte mindenki, aki sokat dolgozik a weben. Természetesen szélesebb körben való elterjedése és a technika ismertségének növekedése várható, de a felhőben történő adattárolás már nagyon is a jelen.
A legjobb példa erre a Google Docs, amely úgy vezette be a felhő alapú dokumentumtárolást, hogy a többség észre sem vette, mit használ. Az online szerkeszthető szövegek, táblázatok akárhonnan elérhetők, ha belépünk Google-azonosítónkkal a megfelelő felületre. A dokumentumokat többen is szerkeszthetik akár egy időben is, de mi is elérhetjük az otthoni gépünkről, okostelefonunkról vagy akár egy internetkávézóból. A lényeg, hogy az adatok nem egy elzárt gépen, hanem az interneten vannak.
Biztonság kontra internet
A felhőtechnika alapja, hogy a dokumentumok nem nálunk, hanem ismeretlen helyen, egy külső szerveren vannak, amelyet a weben keresztül érhetünk el. Ez természetesen biztonsági kérdéseket is fölvet, hiszen kényes adatokat ritkán tárolunk olyan helyen, ahol mások is elérhetik. Ezt a problémát titkosításokkal és biztonságos internetkapcsolattal minimalizálják, de alapvetően szükség van némi bizalomra a számítási felhőt biztosító szolgáltatóval szemben.
A felhő kreatív használatával rengeteg kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat. Ha dokumentumainkról nem készítünk biztonsági másolatot időről időre, nagyon könnyen elveszhetnek, hiszen a tároló merevlemez fizikai sérülése vagy akár egy vírus is elérhetetlenné, használhatatlanná teheti a fájlokat. A felhőben tárolt adatokra egy jó szolgáltató garanciát is tud nyújtani, a biztonsági másolatokat pedig automatikusan elkészítik ők maguk.
Egy vállalkozás életét is nagyon megkönnyítheti, ha a szükséges adatállományokhoz a dolgozók akár otthon vagy út közben is hozzáférhetnek anélkül, hogy vinnék magukkal céges laptopjukat. Ha felhasználói köröket hozunk létre, úgy egy adott dokumentumot mindenki elérhet, sőt szerkeszthet, akinek erre szüksége van. Ha pedig változik a dokumentum, a többiek anélkül is a legfrissebb verziót olvashatják, hogy külön le kellene tölteniük azt a gépre. Az internetkávézókban sem maradhat többé véletlenül az asztalra mentett szerződéstervezet, hiszen a felhőben (tehát egy jelszó segítségével online) szerkesztett fájlt le sem kell tölteni.
S mindez hová vezet? A tudás közös, s az internet erre a modern emberiség legnagyszerűbb példája. A cloud computing terjedésével minden korábbinál könnyebb lesz megosztani, megváltoztatni és közzétenni olyan anyagokat, melyek szükségesek munkánkhoz vagy szórakozásunkhoz.