Egyre többször kell ezzel a kérdéssel szembenéznem, nem csak különböző fórumokon kell megválaszolnom, de mostanában már személyesen is felteszik olyanok, akik össze tudnak kapcsolni az oldallal. A legtöbbször csak annyit mondok, hogy “mert nincs jobb elfoglaltságom”, de azért nem ennyire egyszerű a dolog. Régebb kaptam pár emailt is amiben dicsérték az oldalt, viszont javasolták, hogy többet írjak magamról, ne csak magukról az applikációkról amiket kipróbálok. Most nekik is megpróbálok eleget tenni és elmondani, hogy miért foglalkozok SzTvel…
Kezdjük az elején. Kb 4 vagy 5 éve fogtam neki weboldalak szerkesztéséhez, természetesen semmilyen web technológiáról nem tudtam, még a HTMLt se ismertem. Egyszerűen Frontpage-be kattintgattam és készítettem el első oldalam, ami csupán csak pár dalszöveget tartalmazott. Kicsit furán hangzik, de úgy éreztem, hogy nekem kell egy darab az internetből… Nagyon sok időt töltöttem vele, az idő múlásával xp tippek, trükkük, egy pár DC trükk és hasonló dolog is felkerült. Aztán nagyon hosszú ideig a tartalom nem bővült, viszont minden héten változott a design. Az oldalt csak én, esetleg pár haverom látogatta nagy ritkán, akiknek el mertem mondani.
Egy idő után rátaláltam a tutorial.hu-ra és úgy éreztem, hogy pont egy olyan oldalt szeretnék, így hamar nekiláttam Windows, Photoshop és egyéb tutoriálok írásának. Most már elég jól kinéző oldalakat dobtam össze, de még mindig statikusak voltak. Aztán jött a Drupal, Joomla, e107, majd végül a WordPress. A sok költözés miatt sajnos elvesztek a tutoriáljaim, nem is volt már kedvem tutoriaálokat írni, inkább csak szoftverekről írni pár sort, néhány tippet-trükköt megosztani. Durván 3 év alatt jutottam el a SzoftverTipp-ig.
És akkor most vissza az eredeti kérdéshez. Engem elsősorban az motivált, hogy olyan valamit tudtam csinálni, ami nem egy Dos ablakban működött csupán (akkoriban csak a Pascalt ismertem), na meg mindig is úgy éreztem, hogy kell egy darab a webből nekem is. Nem számít, hogy mennyire kicsi vagy csúnya, de az enyém és része vagyok én is egy óriási valaminek. Ez még ma is motivál. Nagyon sokszor csak mosolygok mikor a statisztikát nézem és látom, hogy 2-3000 ember látogatja naponta SzT-t és egyre nagyobb rész az enyém az internetből :)
Egy másik ok a amiatt blogolok, az az, hogy szükségem van egy helyre, ahova olyan dolgokat írhatok le, amik érdekelnek és azért egy klubban vagy egy sör mellett nem igazán jöhetnek szóba. Igen, én az a típus vagyok, akinek fontos, hogy el is olvassák amit ír, szóval számomra egy Word dokumentum nem megoldás.
Van személyes naplóm, egy jelszóval védett dokumentum encryptált partíción, az egyik nap olvastam kicsit vissza és láttam, hogy mennyit változtam/fejlődtem az utóbbi 3 hónapban. Ugyanígy vagyok SzTvel is, mikor visszafele lapozok, akkor látom, hogy hogyan változott a geek oldalam. Számomra elég fontosak a visszajelzések, legyen az egy egyszerű feladatról amit elvégeztem vagy akár az énemről és egy napló vagy blog visszaolvasása számomra pont ezt nyújtja.
És akkor itt van az AdSense és a bevételek. Igen, fontos ez is, ma már ezért is csinálom, de csak ez nem hiszem, hogy elég motivációt adna. Mikor valaki megkérdi és elmondom, hogy mennyit keresek egy hónapba a blogommal nagyon kevés ráfordított idővel, akkor látom az irigységet az illető arcán, ő csupán azt nem látja, hogy mennyi energiát fektettem bele az egészbe. Persze nem munkaként fogtam fel az egészet, csupán egy bobby volt mindig is számomra a blogolás, de azért elég sok energiát fektettem bele.
Végül egy kissé fura érv. Erdélyi vagyok, angolul tanulok, egyáltalán nem írok magyarul, csupán itt, a blogon. Magyarul csak néhány csoporttársammal, régi ismerősökkel és a szüleimmel beszélek, mással románul vagy angolul. Szeretném a magyar tudásom és magyar helyesírásom nem eldobni, ahhoz viszont folyamatosan kell használnom. Ebben is sokat segít SzT.
Az utóbbi időben kissé ritkábban írtam, de néhány fontosabb teendőm akadt így a blogolás és pár másik hobbim is háttérbe szorult. Nem, nem akarom abbahagyni, mert szükségem van rá. Ha hetekig nem írok semmit vagy nem is nézek az oldalra, egyszer biztosan folytatni fogom, mert hiányozna, kevesebbnek érezném magam, ha nem csinálnám…